Godina izdanja: 1976.
Jezik: Mađarski
Autor: Strani
ISBN: Tajne daljine najstarija na zemlji

A Messzeség Titkai földünk legrégebbi felfedezési *6042*07-2022
Walter Kramer autor
prevod naslova: (Tajne daljine najstarija otkriće na zemlji,Walter Kramer)
Kiadó: Kossuth
Kiadás éve: 1976.g
Kötés típusa: Vászon
Állapot: jó
Tvrd povez, mađarski jezik, 237.strana,ilustrovana cb., format: 25 x 19 cm, težina 540.grama
stanje: odlično očuvana-nema ispisivanja
TARTALOM
Bevezetés 7
Az ember felfedezése 13
Az előemberek szurdokában - a Föld első meghódítói 18
A tűz új térségeket tár fel 22
Színre lépnek a Palaenthropusok és a Neanthropusok 28
Paradicsom a Föld? 38
Vég és kezdet 41
A gleccserek visszahúzódnak észak felé - a nagy változás 43
A `Termékeny félhold` völgyeiben 46
A Tigris és Eufrátesz közének régi folyóvölgyi kultúrája 53
Kosárcsónakon, szamárháton, kerekes kocsikon 58
A négy világtáj királyai 63
A régi Mezopotámia világképe 70
Óegyiptomi felfedezőutak a Földközi-tengeren 77
Hatsepszut királynő elrendeli az utazást Puntba, az `Istenek országába` 81
Núbiai arany és törpék a fáraóknak 87
Kréta, a tengerek első uralkodónője 90
A föníciaiak: kereskedők, tengerészek és felfedezők 95
Héraklész oszlopain túl 100
A titokzatos Ofir és Sába királynője 104
A Nap északon áll - Afrika első körülvitorlázása 108
Karthágó tengeri hatalma 112
A karthágói Hanno flottájának útja az `Istenek Kocsijáig` 117
Himilkó expedíciója az Ón-szigetekre 121
Az ókori görögök színre lépnek a Földközi-tenger medencéjében 123
Egy delphoi jóslat 130
Az aranygyapjú és az egyszeműek 136
Egy ókori görög világutazó mérleget von 141
Ilyennek látta Hérodotosz Európát 150
Aranyásó hangyák, ernyőlábúak és tollas kígyók 156
A Nílus és a Szahara titkai 161
A tízezer zsoldos hadjárata 168
A `világ peremén` 173
Indiába, a csodák országába 182
Nearkhosz hajóhadának útja 186
Amit Alexandrosz elért, és amiről csak álmodott 191
Megaszthenész a Gangesz partján 194
A Kaszpi-tenger - az Ókeánosz öble? 198
Pütheasz körülvitorlázza Britanniát 200
A sokat vitatott Thulé 204
A Föld alakja és nagysága 211
Kitekintés 219
Függelék 221
Fontosabb felhasznált irodalom 223
Név- és tárgymutató 225
Walter Kramer
A ​messzeség titkai
A ​kötet alcíme: “Földünk legkorábbi felfedezései”. Izgalmas kérdést rejt magában ez a cím. Kik voltak Földünk első felfedezői? Név szerint a szerző nem tudja megnevezni őket, de hatalmas régészeti anyagot feldolgozva arra a megállapításra jut, hogy a Föld felfedezésének közel sem lezárt folyamata az emberré válás kezdeteivel indult meg.
Az első felfedezők még nem is emberek a szó mai értelmében, hanem csak előemberek. Talán az Olduvai-szurdokvölgyből indultak el, hogy felfedezzék maguknak a Földet, és lassan, egyre jobban emberré fejlődve, meg is ismerték, meg is hódították azt, illetve mindig újabb darabkáját, mert az elhagyott tájakat véglegesen elvesztették.
A szerző megmutatja, felvillantja azt az izgalmas időszakot, amikor az ősemberek rendíthetetlen bátorsággal és olthatatlan kíváncsisággal, kilométerről kilométerre hatolva előre, végtelen nemzedéksorok váltása árán, de eljutottak Afrika déli részéből Ázsia északi területeire, vagy Amerikába, Ausztráliába, egyszóval minden nagyobb szárazföldre. Nem tartotta őket vissza sem tenger, sem jég, sem ismeretlen földek, sem ismeretlen állatok. Távoli őseink is a messzeség titkait vallatták, ahogy ezt tesszük mi is, mai utódjaik.
Ahogy a történelmi idők felé közeledik a tárgyalás során, úgy kezdenek áradni a nevek, a személyekhez kötött felfedezői teljesítmények. Előbb csak legendás hősök útjait ismerjük meg, egy Gilgamesét, Odüsszeuszét, majd történelmi személyiségek és történelemben dokumentált utazások bemutatása következik. Így elkísérhetjük útján Hannót, Himilkót, Afrika első főniciai körülhajózóit, járunk Hérodotosszal, vonulunk Xenophon tízezer zsoldosával a tengerig, hajózunk a masszaliai Pütheasszal, aki az antik világból elsőnek hajózott az Északi-tengeren. De megismerkedünk Makedón Alexandrosz vagyis Nagy Sándor teljesítményével is. Kramer nem a nagy hódítót ismerteti meg velünk, hanem a világfelfedezőt, aki gondoskodott arról, hogy amit meghódított, azt tudományosan le is írják, hiszen nemcsak remek hadserege van vele, hanem korának legjobb tudósaival is kísérteti magát. Végül a Föld első tudományos megmérőjével ismerkedünk meg, az Alexandriában dolgozó Eratoszthenésszel és a világnak azzal a képével, amilyennek ez a nagy tudós látta.
Nagy értéke e munkának, hogy a társadalom fejlődésébe ágyazva mutatja meg valamennyi utazó teljesítményét, nagy gondot fordítva arra, hogy feltárja az okokat, amik az adott kultúra embereit arra ösztönözték, hogy veszélyes utakra induljanak, ismeretlen földekre hatoljanak be. Nem kevesebb gonddal elemzi azt is, hogy egy-egy kultúrában, egy-egy időszakban milyen képet alkottak maguknak az emberek a világról, mennyiben segítették világunk megismerését az utazók, hajósok, kereskedők és katonák erőfeszítései. Mindenkinek ajánljuk ezt a könyvet, akit érdekel Földünk megismerésének hosszú históriája, amely oly gazdag nagy eredményekben, bátor hősökben, és amely oly remekül mutatja meg az emberi értelem erejét.
Azzal a reménnyel adjuk olvasóink kezébe ezt a kötetet, hogy örömmel fogadják azt a hírt is, hogy újabb utazásra kívánjuk majd csábítani; a felfedezések történetét folytatni szeretnénk. Előkészületben van a szerző következő kötete is: “A világ csodái.”